Prolológus

Zayn Malik

-Tommo, húzd már a beled... elkésünk!-kiabáltam, mire az említett srác lerohant a lépcsőn és az utolsó fokon megbotlott és zuhanni kezdett, ekkor elkaptam őt.-Ha nem lennék már rég a kórházban csücsülnél.

-Ha nem lennél nem kéne sietnem sehova.-próbált kijavítani Tommo.

-Mert mindig elkésnél.-jelentettem ki, mire csak elmosolyodott.

-Akkor megyünk?-kérdezte, majd elindult kifelé.

-Kulcs? Ajtót bezárni?-érdeklődtem.

-A nagyi itthon van.-mosolygott Tommo, majd elkapta a csuklóm és rángatni kezdett.

-Most hova rángatsz?-érdeklődtem.

-Te mondtad, hogy el fogunk késni.-mosolygott, majd a kocsimhoz érve várta, hogy felnyissam a zárat. Amikor beültünk mosolygott egy darabig, majd komoly arccal felém fordult.-Amúgy hova megyünk?

-Az titok.-mondtam mosolyogva, mire csak megforgatta a szemeit. Tudom, hogy Tommo csak a jót látja mindenkiben és mindenkivel kedves, de állíthatom, hogy Josh-sal nem kéne kedvesnek és naivnak lennie. Nem ajánlom Josh-nak, hogy egy újjal is hozzá érjen Tommo-hoz.

-Ez volt a nagy titok?-értetlenkedett.

-Nem majd, ha bementünk akkor derül ki a titok.-erőltettem felé egy mosolyt, majd kiszálltam. Ő követte a példám, de amikor megláttam, hogy milyen alakok vannak a bulin csak arra tudtam gondolni, hogy Tommo-t mindenképp meg kell óvnom. Ez tulajdonképpen akkor bizonyosult bennem amikor láttam, hogy méregetik a legjobb barátomat. Ekkor éreztem Tommo leheletét a tarkómon, megfogtam a kezét és magam elé rángattam, majd a füléhez hajoltam.-Ne izgulj, itt vagyok és megvédelek.

Elég apró srác Tommo és lehet, hogy ezzel hívja fel magára a figyelmet, meg azzal, hogy nagyon ártatlan és kedves. Tudom, hogy a fiúkhoz vonzódik, de nem zavar. Az az igazság, hogy én senki máshoz csak hozzá vonzódom, de hogy valljak szerelmet a gyerekkori legjobb barátomnak. Elég nekem egyenlőre az is, hogy vigyázhatok rá. Gondolatmenetemből az ébresztett fel, hogy egy kéz elkapta Tommo karját és elrántja előlem. Persze rögtön utána rohantam, de egy darabig nyomát vesztettem. Amikor megtaláltam egy kigyúrt pasas nyomta a falnak és csókolgatta a nyakát, Tommo próbált kiszabadulni a keze közül, de ez azt eredményezte, hogy teljes testével hozzányomta a falhoz. Rögtön odarohantam és lerángattam róla a csávót, aki meg akart ütni, de Tommo elém ugrott így őt érte az ütés és a földre került. Én leguggoltam megnézni, hogy mi van Tommoval... hála az égnek semmi baja nem volt, de amikor felnéztem már eltűnt a pasas. Felkaptam az ölembe Tommo-t és keresni kezdtem valami ülőhelyet. Meg is pillantottam egyet és odavittem, majd megsimogattam a fejét.

-Nagyfiú vagyok már, nem kell hárítanod azt az ütést, amit nekem szántak.-mondtam, de Tommo csak fájdalmas arccal bámult rám.-Meddig ment el?

-Belenyúlt a nadrágomba.-mondta, mire és csak megöleltem.

-Ugye nem ment ennél tovább? Ugye nem?-suttogtam a fülébe, majd a szemébe néztem, amiből egy könnycsepp gördült ki.-Megölöm!

-Kit ölsz meg Malik?-hallottam Josh hangját.

-Azt a szemetet, aki bántotta Tommo-t.-álltam az említett mellé.

-Mit csinált?-hajolt le Josh, hogy belenézhessen a síró srác szemébe, de Tommo nem válaszolt csak megölelte és még jobban sírni kezdett. Ekkor Josh felpillantott rám.

-Nekinyomta a falnak, a nyakát csókolgatta és belenyúlt a nadrágjába is.-mondtam, mire Josh lefejtette Tommo kezeit a nyakáról.

-És ott mit csinált?-kérdezte Josh, mire Tommo csak lenézett a földre.-Mondd, hogy nem. Ugye nem?

-Nem tudtam megakadályozni.-szipogott Tommo, mire Josh tekintete rám tévedt.

-Menj az emeleti bárpulthoz, ott keresd meg Lina-t és hivatkozz rám. Megmutatja apám irodáját ahol leteheted Lou-t max. fél óra és utánatok megyek.-mondta Josh, mire hálásan bólintottam és ezt tettem amit mondott.

-Én vagyok Lina, mit szeretnél?-kérdezte mosolyogva egy szőke lány.

-Josh Stevens mondta, hogy keresselek meg és hivatkozzak rá.-mondtam, mire ő elmosolyodott és kijött a pult mögül.

-Itt is vagyunk.-mosolygott Lina.-Ti a barátai vagytok?

-Én nem, csak ő.-vetettem a tekintetem Tommo-ra, aki még mindig sírt.

-Mi történt vele?-kérdezte, miközben leültem és rendesen átöleltem Lou-t. Ő pedig elindult kifelé az irodából.

-Meg akarták erőszakolni.-mondtam, mire Tommo a mellkasomba fúrta az arcát.

-Egy kigyúrt, kopasz tag?-kérdezte Lina miközben az ajtóhoz ért és kinyitotta azt.

-Igen.-mondtam.-Honnan tudod?

-Főnök, két srác van itt.-mondta egy szöszi srác, majd felbukkant Josh és egy göndör srác is. A szöszi és a göndör pedig hozta magával a kigyűrt pasast.

-Hogy van?-kérdezte Josh.

-Szerinted?-kérdeztem, majd magamhoz szorítottam Tommo-t, aki már remegett is.

-Ő volt az?-rántotta fel e fejét a pasasnak.

-Igen, ezer arc közül is felismerném.-mondtam, majd megint Tommo-ra figyeltem, aki a pasasra meredt.-Mit akarsz vele csinálni?

-Hát megkapja, amit érdemel.-mondta Josh.

-Ha jól sejtem Tommo-nak ezt nem kéne majd látnia...-néztem Josh-ra.

-Inkább vidd haza és maradj mellette, ha végeztünk én is megyek.-mondta Josh.

-Főnök egyébként csak miheztartás végett mit csinált vele?-kérdezte a szöszi.

-Malik te mondod vagy én?-kérdezte Josh.

-Stevens szerintem nem kellene tudniuk, hisz semmi közük hozzá.-mondtam, mire a göndör odajött Tommo-hoz és megfogta az arcát, de ő még mindig remegett. Az arcát maga felé fordította és mélyen a szemébe nézett.

-Megerőszakolta.-mondta egyszerűen.-Igaz?

-Igen.-válaszoltam.-Mennyire megbízhatóak?

-Nem egyszer intéztek már ilyen ügyeket és még mindig itt vagyok.-mondta Josh.

-Én is megakarom adni neki, amit érdemel.-mondtam.-Tommo kibírja amíg gyorsan lerendezzük ezt. Igaz?

-Ühümm...-szipogott Tommo.

-Akkor Styles és Horan.-mutatott Josh először a göndörre, majd a szöszire.-Ő meg Malik.

-És ki ő?-mutatott Horan Tommo-ra.

-Ő a legjobb barátom.-mondtam mosolyogva.

-És az enyém is.-mosolygott Josh is.

-Akkor biztos te is a főnök barátja vagy.-mosolygott Horan.

-Arról szó sincs.-vágtuk rá Josh-sal egyszerre.

-Akkor kezdjük.-mondta a göndör és ütni kezdtük a pasast, amikor már a földön feküdt és mindenéből ömlött a vér Josh felemelte a fejét..

-Látod mit tettél vele?-kérdezte, majd a nyakához szorított egy kést, de ekkor Tommo felpattant.

-Josh elég legyen!-kiabált Tommo.

-Nem emlékszel, hogy mit tett veled?-kérdeztem.

-De akkor sem ölheted meg. Neki is van családja és barátai. Biztos csak nagyon berúgott.-mondta Tommo ekkor Josh kezét arrébb vitte a késsel együtt. Leguggolt hozzá és megfogta az arcát.

-Sajnálom.-mondta fájdalmasan a pasas.
-Nem, én sajnálom, hogy ezt tették veled.-mondta Tommo, majd a karja alá bújt és segített neki felállni.-A barátaiddal jöttél?
-Igen.-mondta a pasas.
-Akkor megkeressük őket és ők majd segítenek.-mondta Tommo erőltetett mosollyal, majd elindultak kifelé, de Tommo még visszafordult.-Öt perc és jövök.
-Ez meg mi volt?-kérdezte Styles.
-Szerinted miért szeretjük őt annyira?-kérdezte Josh.
-Mi? Te is szereted?-kérdeztem.
-Igen, szerelmes vagyok belé, ahogy te is és általában mindenki.-mondta Josh mosolyogva.
-Pont ez szokott a baj lenni Tommo-val, sosem veszi észre, ha szerelmes belé valaki.-mondtam mosolyogva.
-De csak szólok, ő az enyém lesz.-mosolygott Josh.
-Azt ne hinném.-mondtam mosolyogva.
-És mi is a neve?-kérdezte Styles.
-Louis Tomlinson.-mondta Jos mosolyogva.
-Miért is?-kérdeztem.
-Mert általában szeretem tudni, hogy kit kell megmentenünk.-mondta, majd elindult kifelé.
-Tessék?-kérdeztem.
-Letelt az öt perc és még nem jött vissza.-mondta Styles.-És azt ti sem hittétek komolyan, hogy a haverjai, ha egyáltalán léteznek... ezt szó nélkül fogják túrni.
-Basszus!-kiáltottunk fel Josh-sal, majd a géphez rohant Josh.
-A parkolóban betuszkolták egy kocsiba és még mindig ott áll az a kocsi.-hadarta el gyorsan, majd leírta a rendszámot és szaladtunk is a kocsihoz. A parkolóba érve a zene nem nyomott el egy hangos szaggatott ordítást. Tommo hangja volt az. Amikor kinyitottam a kocsi ajtaját Tommo-t láttam, ahogy két nagydarab pasi lefogja és egy éppen dugja.
-Andy fogd már be a száját, igaz, hogy még szűz, de muszáj ezt megtennünk vele. Amit Frank-kel tettek a haverjai azért ezt érdemli.-mondta a csávó.
-De ő mentett meg előlük.-szólalt meg elölről a box zsákunk.
-Fogd be, olyan édes, ahogy szenved.-nevetett fel a másik három, ekkor esett le, hogy mit is csinálnak igazából Tommo-val és elborult az agyam. Kirángattam mindegyiket a kocsiból, kivéve a box zsákot és ütni kezdtem őket. Ekkor csatlakozott a másik három srác, én pedig odamentem Tommo-hoz.
-Tommo jól vagy?-kérdeztem, mire Tommo lecsukta a szemét és bárhogy rázogattam nem nyitotta ki.
-Szerintem a vérveszteség miatt van.-fordult hátra a box zsák, majd egy zseblámpával Tommo alsó feléhez világított, ahol egy nagy vérfolt díszelgett. Akkor odajöttek a srácok is, mire levettem a dzsekim és Tommo-ra akartam csavarni.
-Ne, hozok egy plédet.-szaladt el Josh és körülbelül fél perc alatt itt is volt. Köré csavartam a plédet, majd felkaptam őt és a nadrágját is. Bevittük a kórházba, de Horan nem jött, mivel kihívta zsarukat, de utánunk jött, míg mi az eredményre vártunk.-Mi volt?
-A box zsák nekünk adott igazat és megmondta, hogy a barátai verték meg, mert ellenezte a dolgot.-mondta Horan.-Ő hogy van?
-Még nem tudunk semmit.-mondta Styles.
-Miért nem szóltál hamarabb?-kiabáltam rá.-Ha hamarabb szólsz Tommo most jól lenne!
-Ti hagytátok, hogy elmenjen.-rántotta meg a vállát, majd egy nővér érkezett.
-Önök Louis Tomlinson hozzátartozói?-kérdezte a nővér.
-Igen.-pattantam fel.-Bemehetünk hozzá.
-Most még nem. Egyébként miközben aludt azt ismételgette, hogy: Steven.-mondta mosolyogva a nővér.
-Nem volt utána egy "S"?-kérdezte Josh.
-Nem.-mondta a nővér, mire eszembe jutott, hogy ki is ő.-Biztos?
-Igen, tudom ki az a Steven.-mondtam.-Szóljon, ha bemehetünk.
-Rendben.-mondta a nővér, majd elment.
-Szóval ki az a Steven?-kérdezte Styles.
-Az apja.-mondtam.
-Akkor miért hívja Steven-nek?-kérdezte Horan.
-Mert, ha nem úgy hívta akkor megverte és megpróbálta megerőszakolni, néha sikerült is neki a dolog.-mondtam, majd lehajtottam a fejem.
-Én erről nem is tudtam.-vakargatta a fejét Josh.
-Ez azért van, mert eredetileg nem itt éltek, hanem Anglia másik végében.-mondtam.-Én azért tudom, mert velünk együtt költözött ide a nagymamájával. Azt mondta az orvos, hogyha elveszít engem akkor teljesen megfog bolondulni, mert még egy ilyen sokkot abban az időben nem bírt volna ki.
-Akkor most miért emlegette őt?-szerintem a kocsiban történtek miatt jött elő neki Steven.-mondtam.
-Akkor most egy darabig nem próbálkozhatunk vele ilyen téren.-jelentette ki Josh.
-Lehet, hogy te nem, de én igen.-nevettem fel.
-Mi lenne a különbség köztünk?-kérdezte Josh.
-Amióta itt vagyunk, nem először erőszakolják meg.-mondtam, mire kigúvadt a szeme a srácoknak.-Ott volt egy Dr. McCall, egy Daniel, egy Mr. Higins, egy Logan, egy Ashton, egy Andy és ugye most egy Frank és egy nem tudom ki. Mindegyik után hozzám menekült és már egyszer majdnem összejött a dolog, de a nagyija ránk nyitott, így azt színleltem, hogy csak ölelgetem. Neked nem is szólt róla, ahogy most hallom. Ne aggódj emiatt, csak nem szeret mások gondjára lenni.
-Te ennyiszer hagytad, hogy megerőszakolják?-akadt ki Josh.-Styles mostantól te fogod védeni Lou-t, de véhgezd jobban a munkádat, mint Malik
-Nem dolgozom neked, szóval nem te döntesz, hogy ki fog vigyázni Tommo-ra.